A riport mint kordokumentum

Évek óta õsszel a Gyergyószárhegyi Kulturális és Mûvészeti Központ látja vendégül a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) tagjait országos tanácskozásra és a szervezet közgyûlésére. Az idén szeptember 14-én és 15-én a szakmai beszélgetések témája a riport mint kordokumentum volt, és sort kerítettek a Külhoni Magyar Újságírók Konvenciójának a találkozójára is.
Péntek délután szakmai értekezlet folyt. A téma, amint korábban jeleztük, a riport volt, amely az újságírói mûfajok közül a legösszetettebb. Elsõsorban nagy tapasztalattal, érzékkel, empátiával, nyelvismerettel, tehetséggel rendelkezõ újságíró írhat olyan riportokat, amelyekben – a témának megfelelõen – az információ és adatközlés mellett akár élettörténetek, helyszínleírások jelennek meg. S ettõl az újságban közölt, vagy a képernyõn látott, illetve a rádióban hallott riportok közlésüket követõen dokumentumokká válnak, hiszen az adott idõszak társadalmi réteg életének tükrévé válik. Bodolai Gyöngyi, lapunk munkatársa vitaindítóként a mûfajról beszélt, illetve arról, hogy milyen érdekes témákkal foglalkozott több évtizedes munkássága alatt, többek között a Mezõségen. Ezeket a Táltos erõ címû riportkötetbe gyûjtötte össze. Vajda György, szintén lapunk munkatársa a fotóriportról beszélt, és arról, hogy a szerkesztõségeknek fontos megõrizni a munkatársaik által készített fotókat, hiszen ezek is idõvel kordokumentumok lesznek. Tájékoztatta a jelenlevõket egy erdélyi fotómúzeum létrehozása érdekében tett eddigi törekvésekrõl. Hangulatos illusztrálása volt az elhangzottaknak a Kacsó Sándor – az RTV magyar adása fõszerkesztõje – által a tanácskozásra elhozott három, Ceausescu-korszakban készült oknyomozó, szocio- és vívmányriportfilm. A pénteki elõadásokat Fischer István Azerbajdzsánban készített dokumentumfilmjének levetítése zárta, amely megrázóan illusztrálta, hogy a kõolajért és a meggazdagodásért vívott harc miként rendezi át a világot és befolyásolja az emberi sorsokat.
Szombaton délelõtt került sor a MÚRE igazgatótanácsának ülésére, majd a közgyûlésre, amelyen Karácsonyi Zsigmond elnök beszámolt a 2011. év tevékenységérõl és felvázolta a 2012-es elõterjesztést, illetve a jövõ évi terveket. A becsületbíróság ismertette, hogy az elõzõ idõszakban milyen ügyekkel fordultak hozzájuk a kollégák. A testület új elnöke Mózes Edith, lapunk munkatársa lett. A belsõ, napirenden lévõ témákon kívül három fontos nyilatkozatot is megfogalmazott és elfogadott a szervezet. Az egyik a közelgõ parlamenti választásokkal kapcsolatos. A MÚRE megerõsítette azt a korábbi ajánlását, miszerint – a romániai magyar újságírói szakma hitelének és tekintélyének megõrzéséért – az az írott vagy elektronikus médiában dolgozó munkatárs, aki politikai szerepet vállal, függessze fel szakmai tevékenységét. Egy másik beadványban – Kacsó Sándornak az igénylésére – a Román Televíziótársaság tervezett átszervezése kapcsán a MÚRE együttmûködési szándékát fejezte ki azon testületekkel, amelyek a közszolgálati televízió személyzeti és mûsorrácsbeli változásaiért felelnek majd. Ugyanakkor egy következõ nyílt levélben a MÚRE aggodalmát fejezte ki a Maros Megyei Tanácsnak azon intézkedése kapcsán, amely a marosvásárhelyi Látó és a Vatra irodalmi folyóiratok összevonására irányult. Ebben az alkotói közösségek függetlenségének tiszteletben tartására hívták fel a helyhatóság figyelmét.
Délben, a pénteki elõadás-sorozat folytatásaként, közel kétéves egyeztetés után tarthatta meg elõadását Al Ghaoui Hesna, az mtv haditudósítója, a Bábel címû riportmûsor szerkesztõje (sz. m.: a legközelebbi mûsor szerdán 22 órától lesz az m1 mûsorán), aki érdekes háttér- információkkal szolgált arról, hogy milyen körülmények között dolgozik frontvonalon egy tévétudósító. Majd a Bábel elsõ adásának riportját vetítette le, amelyben egy Líbiában – a felkelõk pártján – harcoló amerikai önkéntes sorsán keresztül került emberközelbe a véres konfliktus. A riporternõ nemrég megjelent Háborúk földjén címû kötetét is bemutatta és dedikálta az érdeklõdõknek.
Némiképpen kötõdve az elõzõ elõadáshoz, Havasi János, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap hadisírkutató munkájáról számolt be – alátámasztva azt a tényt, hogy a média is végezhet tudományos irányú kutatást, feltárást, hiszen nem egy esetben olyan helyszíneken járhatnak a munkatársak, ahol mások nem, és olyan információkat tudnak meg, amelyek dokumentumértékûek. S hogy azért ne csak a riport pozitívumairól beszéljünk – dr. Csermák Zoltán, az MTVA közkapcsolati szakembere a riport hibáiról is beszámolt a kollégáknak. A Kós Károly Kollégiumot, a külhoni magyarsággal foglalkozó tanácsadó testületet Barlay Tamás elnök mutatta be, amelynek két erdélyi tagja is van, a székely-udvarhelyi Jakab Endre és a kolozsvári Maksay Ágnes – mindketten televíziós szakemberek.
Szombaton délután megtartotta ülését a Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója, amelyben az erdélyieken kívül vajdasági, kárpátaljai és horvátországi magyar sajtószervezetek képviselõi is jelen voltak. A résztvevõk folytatták az idén a Vajdaságban szervezett tanácskozást, ahol körvonalazták a külhoni magyar médiastratégiát, amelynek keretében elõször felmérés, ún. médiakatalógus készül a határon túli médiaszervezetekrõl. A stratégia lesz az az útmutató, amely eligazítást nyújthat majd az anyaországiaknak abban, hogy milyen támogatást hova juttassanak, illetve egy olyan együttmûködésnek is a szolid alapja lehet, amellyel erõsebbé, szorosabbá fûzhetik majd a kapcsolatot a határon túli médiaszervezetek, s ezen túl akár kulturális csereprogramok is elindulhatnak. A tanácskozáson jelen volt Szili Katalin magyar országgyûlési képviselõ, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke is, aki több éve támogatja az említett törekvést.
A rendezvény a Lázár-kastély Lovagtermében tartott hagyományos díjkiosztással ért véget. Ezen a MÚRE évente egyszer elismerõ okleveleket ad át azoknak a kollégáknak, akik életpályájuk során kimagasló eredményt értek el. Az írott sajtóbeli nívódíjat Bakó Zoltán, egykor a Vörös Zászló, majd a Népújság, a Vásárhelyi Hírlap jelenlegi szerkesztõje vehette át Vajda György javaslatára. Az audiovizuális média kategóriában Gödri Ildikót, a Román Televízió magyar adásának szerkesztõjét tüntették ki Kacsó Sándor fõszerkesztõ ajánlására. A különdíjasok között volt B. Szabó Zsolt, elõbb a Marosvásárhelyi Rádió, az Erdély Fm mostani munkatársa, aki a Tomcsányi Mária által a férje és fia emlékére alapított és a pályakezdõ rádiósoknak felajánlott Tomcsányi-díjat vehette át. A KMÚEK minden évben azokat a személyiségeket tünteti ki, akik sokat tesznek a külhoni magyar sajtóért. A vajdasági Sándorov Péterrõl, a BBC volt munkatársáról elnevezett Messzelátó Díjat az idén – nem kis meglepetésére – Szili Katalinnak adták át, aki szerényen megjegyezte: barátok közé jön, akikért egyszerûen teszi a dolgát.
A Hargita Megyei Tanács, illetve a szárhegyi mûvelõdési központ nemcsak sajtóbeli, hanem mûvelõdésszervezõi munkájáért Ambrus Attilát, a Brassói Lapok fõszerkesztõjét díjazta. Az idén nem adták át az Oltyán László- emlékdíjat, amelyet elõzõ években pályáztatás alapján a legjobb oknyomozó riportért osztott ki a néhai marosvásárhelyi újságíró családja és a Juventus Alapítvány.
A rendezvényt a Bethlen Gábor Alap, Communitas Alapítvány és a Hargita Megyei Tanács támogatta.