Alapszabályzat
2017. február 08. 19:58ALAPSZABÁLY (kivonat)
MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ROMÁNIAI EGYESÜLETE – MÚRE
I. Az Egyesület tagja nagykorú személy lehet, aki az újságírás valamely válfajával foglalkozik.
II. Az alapító tagok, a szövetkezés alkotmányos joga alapján szabadon kifejezik akaratukat a társulásra, arra törekedve, hogy nem vagyonszerző tevékenységet folytassanak a tagokért, illetve szakmai csoportérdekből, a visszatérítés lehetősége nélkül közössé téve anyagi hozzájárulásukat, valamint ismereteiket és egyesületi munkájukat.
AZ EGYESÜLET CÉLJA az újságírók jogainak és szabadságjogainak, méltóságának, illetve a sajtószabadságnak a védelme, a nemzetközi dokumentumoknak és a romániai hatályos törvényeknek megfelelően.
A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ROMÁNIAI EGYESÜLETE – MÚRE – UNIUNEA JURNALISTILOR MAGHIARI DIN ROMANIA – UJMR –, a hatályos törvények, a 2000/26., a 2003/37. Kormányrendelet (KR) által módosított Kormányhatározat (KR), valamint az alapító tagok által elfogadott Alapító Okirat és Alapszabályzat alapján alakul meg és működik. Az egyesület szükségletei szerint és a közgyűlés jóváhagyása alapján a tagoknak jogukban áll ügynökségeket, irodákat, fiókegyesületeket létrehozni belföldön és külföldön, jogi személyiséggel vagy anélkül. Ugyanakkor az egyesület a törvényes keretek között kiegészítésként létrehozhat gazdasági egységeket, ill. kereskedelmi társaságokat, amelyek tevékenysége közvetlenül kapcsolódik az egyesület céljaihoz.
Az egyesület és tagjai specifikus módszerekkel, a hatályos törvények betartásával támogatják a romániai magyar nyelvű újságírói tevékenység fellendítését.
Az egyesület csatlakozhat bármely hazai vagy külföldi szakmai szervezethez, a román törvények tiszteletben tartásával, amennyiben ez elősegíti tevékenységi céljainak megvalósítását.
Az egyesületet Románia kormánya közhasznú társaságként ismerheti el, amely tiszteletben tartja a 2000/26. KR 38-45 cikkelyeit, amelyet a 2003/37. KR 15.-16. pontja alapján módosítottak.
AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁRGYA
– információszolgáltatás, információs adattár létrehozása audiovizuális eszközökkel, szakkönyvtár és tájékoztató telefonszolgálat működtetése
– az etnikai, nyelvi, kulturális és vallási sokszínűség népszerűsítése, a kisebbségek közötti, illetve a többség és az ország kisebbségei közötti megértés ösztönzése
– a tolerancia megvalósításának népszerűsítése az egyesület sajátos eszközeivel
– céljai megvalósításáért a 2014/78. Törvény alapján az egyesület együttműködhet önkéntesekkel
– kölcsönösen előnyös együttműködést folytat az egyesület a központi- valamint a helyi hatóságokkal, intézményekkel, a civil szervezetekkel vagy más hazai és külföldi jogi- és természetes személyekkel, akik hasonló tevékenységet folytatnak
– audiovizuális tájékoztató anyagok szerkesztése, tapasztalatcserék, kerekasztalok, kiállítások, versenyek, rendezvények szervezése, az újságírás specifikus eszközeivel
– az egyesület és a tagság érdekeinek képviselete, a törvényes előírásoknak megfelelően, a helyi és központi közigazgatási szervekkel, az állami hatóságokkal, a hazai és nemzetközi civil szervezetekkel való kapcsolatban
– az egyesület és a tagok érdekeinek képviselete a helyi valamint a központi hatóságokkal, a hazai és külföldi nemkormányzati civil szervezetekkel tartott kapcsolatok során, a törvényeknek megfelelően
– tájékoztató szolgálat biztosítása az egyesület tevékenységi szakterületén
– konferenciák, találkozók, továbbképző tanfolyamok szervezése
– kiadványok megjelentetése (újságok, folyóiratok, könyvek, kutatásjelentések, évkönyvek, stb.) a romániai magyar sajtó fejlődési folyamatairól
– könyvkiadás – szakkönyvek az újságírásról és mass-médiáról, valamint a kiegészítő sajtótevékenységeket népszerűsítő kiadványok
– felkészítés és képzés saját tevékenysége révén valamint együttműködve tanügyi intézményekkel és továbbképző központokkal
– egyéb tevékenység, amely az egyesület céljainak megvalósulását szolgálja.
Az Egyesület a 2000/26.Kormányrendelet 48. cikkelyének megfelelően folytathatja a következő gazdasági tevékenységet:
* 5811 Könyvkiadás
* 5812 Útikalauz, kompendium, címtár és hasonló kiadványok megjelentetése
* 5813 Újságok kiadása
* 5814 Folyóirat és egyéb periodikák kiadása
* 5819 Egyéb kiadói tevékenység
* 5911 Filmgyártás, video- és televíziós műsor készítése
* 5912 Filmgyártás, video és televíziós műsor utómunkálatai
* 5920 Hangfelvételek készítése és zenei művek kiadása
* 7021 Közkapcsolatok és kommunikációs tanácsadói tevékenység
* 7220 Kutatás-fejlesztés a társadalom és humántudományok területén
* 7312 Szolgáltatások
* 7320 Piac- és közvélemény-kutatás
* 7420 Fényképészeti tevékenység
* 7430 Írásos és szóbeli (tolmács) fordítói tevékenység;
* 7490 Egyéb (külön nem nyilvántartott) szakmai tudományos és műszaki tevékenység
* 8299 Egyéb (külön nem nyilvántartott) támogató szolgáltatás vállalkozók számára
* 8230 Kiállítások, vásárok, kongresszusok szervezése
* 8559 Egyéb (külön nem nyilvántartott) oktatási formák
* 8560 Támogató szolgáltatás az oktatás számára
III. A TAGSÁG MINŐSÉGÉNEK MEGSZERZÉSE VAGY ELVESZTÉSE
– Az alapító tagok az elkövetkezendőkben az Egyesületen belül minden olyan jogi és természetes személyt teljes jogú tagnak tekintenek, aki írásban kéri felvételét és ha kijelenti, hogy egyetért az Alapító Okirat előírásaival, valamint a jelen Statútummal, ha a kérést az Igazgatótanács elfogadja, illetve ha kiegyenlíti az alapítási önrészt, valamint a két negyedévre esedékes tagsági díjat. Ez a minőség személyre szabott és elidegeníthetetlen, nem átruházható és nem örökölhető.
– Az Egyesület bármely tagja bármikor kiléphet a szervezetből, ha ezt az elhatározását közli az Igazgatótanáccsal. A tagság megszűnhet kizárással vagy az illető elhalálozásával, illetve a társult jogi személy feloszlásával és megszűnésével.
– Az Egyesület tagjává válhat bármely nagykorú, újságírói tevékenységet folytató személy.
IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
Az Egyesület tagjainak jogai:
– részt vehet a szervezet gyűlésein és bármely tevékenységében, amelyeket az egyesület céljainak megfelelően szerveznek
– szabadon kifejtheti a véleményét, és javaslatokat tehet az egyesület tevékenységével és az Igazgatótanács tagjaival kapcsolatban
– észrevételeket fogalmazhat és javaslatokat tehet az ellenőrző testületnek
– adományokkal, szponzorálással, pénzbeli vagy másfajta anyagi hozzájárulással növelheti az egyesület vagyonát
– szabadon szavazhat, választhat és megválasztható
– minden előnyt élvezhet, amely a tagsággal jár.
Az Egyesület tagjainak kötelezettségei:
– Az Egyesület kinyilvánított céljainak megfelelő sajátos eszközökkel hozzájárul az egyesület tevékenységébe
– tiszteletben tartja az Alapító Okirat, az Alapszabály a Működési Szabályzat, az Etikai Kódex és a Közgyűlés határozatait valamint a hatályos törvények előírásait
– teljes mértékben és határidőre fizeti a tagsági díjat
– védi az egyesület vagyonát
– együttműködik az Igazgatótanáccsal és annak tagjaival az egyesület céljainak megvalósítása érdekében
– lojalitás és megbízhatóság köti az egyesülethez, a vezetőséghez, az ellenőrző testülethez és a tagsághoz
– a tagok kölcsönösen támogatják egymást.
Jelen Statútum előírásainak megszegése és a kötelezettségek elmulasztása esetében az érintett tag, figyelmeztetéssel vagy a tagság 3-tól 6 hónapig terjedő felfüggesztésével szankcionálható. A figyelmeztetés az elnök joga, a felfüggesztésről az Igazgatótanács határoz. A kizárásról minden esetben a közgyűlés dönt.
A szankciók elleni óvást a hierarchikus rend szerint bírálják el. A figyelmeztetés elleni fellebbezésről az Igazgatótanács dönt, az Igazgatótanács döntése elleni fellebbezés elbírálása a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
A kilépő vagy kizárt tag köteles a tagság idejére rendezni tagdíj-kötelezettségét, még akkor is, ha meghatározott időre felfüggesztették tagságát. Joga van megtartani a segélyként kapott javakat, ha kiegyenlítette befizetési kötelezettségeit.
Az Egyesület tagjai a vezetőség és az ellenőrző testület előtt felelnek az okozott károkért a Statútum vagy a törvények be nem tartása esetén és az Igazgatótanács határozata révén az anyagi kár megtérítésére is kötelezhetők. A tagok nem felelősek az Egyesület által felvett hitelekért.
V. AZ EGYESÜLET ANYAGI FORRÁSAI
Az egyesületnek van társasági vagyona az Alapító Okirat értelmében, bár nem folytat lukrativ tevékenységet.
E vagyon forrása:
– rendszeresen befizetett tagdíjak, a Közgyűlés által meghatározott arányban
– kamat és osztalék, amely a törvényesen kihelyezett összegekből származik
– az egyesület által alapított kereskedelmi társaságból származó osztalék
– közvetlen gazdasági tevékenységből származó jövedelem
– a helyi és/vagy a központi költségvetésből származó összegek
– szponzorálásból származó bevételek, hazai vagy külföldi, magán vagy jogi személyektől
– adományok (lej, valuta, valamint ingatlan és ingó javak hazai és külföldi jogi vagy természetes személyektől)
– találkozók, szimpóziumok, kiállítások, kollokviumok, könyvkiadás vagy egyéb, az egyesület által szervezett tevékenységből származó bevétele
– országos és nemzetközi programokban illetve pályázatokon való részvétel
– más, a törvényes előírásoknak megfelelő bevételek.
A MÚRE anyagi forrásokat kaphat az állami vagy helyi költségvetésből és kormányzati alapokból, a 2000/26. sz. KH 46. cikkelye 1. bekezdésének f) pontja szerint, amelyet a 2005/246. sz. törvény megerősített.
Az Alapító Közgyűlés meghatározta, hogy a tagsági díj negyedévenként, az országos minimálbér 3%-a, amelyet előre kell fizetni, az ország pénznemében, minden hónap első harmadában. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
A költségvetést az Elnök állítja össze és a közgyűlés elé kell terjesztenie. Ugyanakkor minden naptári év végeztével bemutatja a gazdálkodás mérlegét is.
Az egyesület harmadik féllel szemben a társasági vagyonával anyagilag is felel. Tagjai számára ingyenes szolgáltatásokat nyújt, amennyiben a megvalósított jövedelem ezt lehetővé teszi.
Az Igazgatótanács határozata alapján, az egyesület részt vehet különböző országos és nemzetközi programokban, és pályázhat, hogy részt vehessen projektekben, amelyeket kormányzati vagy nemkormányzati, román vagy idegen szervek finanszíroznak, az egyesület kinyilvánított céljainak és tevékenységi tárgyának megfelelően.
Az egyesület értékeit, vagyis anyagi javait és pénzét az elnök és az ügyvezető elnök kezeli, valamint megbízott vagy alkalmazott személy. Aki bűnösnek bizonyul a javak megrongálásában, minőségi vagy mennyiségi hiányt okoz, helytelen vagy gondatlan kezeléssel, az egyesület előtt felelős anyagilag, polgári vagy bűnügyi vonatkozásban, az egyesületnek esetenként joga van megfelelő kártérítést igényelni.
Harmadik féllel való kapcsolataiban, iratok kiállításáért, valamint anyagi javak és értékek kezeléséért az elnök felhatalmazhat vagy megbízhat szakértőket, meghatározott időszakra.
A pénzforrásokat és anyagi javakat, valamint bármilyen más segélyt harmadik személy részéről kizárólag az egyesület tevékenységének fejlesztésére és működtetésére, céljaira és érdekében lehet felhasználni, a vonatkozó törvényekkel összhangban, a megfogalmazott céloknak megfelelően.
E tevékenység megvalósítása érdekében az Egyesület fenntartja magának a jogot, hogy adományokat, szponzorizálást és különböző segélyeket csak olyan feltétellel fogadjon el, amelyek összhangban vannak a megfogalmazott céljaival, és ne legyenek ellentétben a hatályos szabályok előírásaival.
VI. A VEZETŐ, ÜGYVEZETŐ ÉS ELLENŐRZŐ TESTÜLETEK HATÁSKÖRE
A KÖZGYŰLÉS az egyesület legfelső döntéshozó szerve, amely a vezető döntéseket meghozza és amelynek részese az egyesület minden tagja. A Közgyűlés rend szerint évente ül össze, 90 naptári napon belül a naptári év lezárása után. A szokásos ülésre évente kerül sor, az elnök hívja össze, akadályoztatása esetén az ügyvezető elnök.
TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉSRE háromévente kerül sor.
RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉST annyiszor tartanak, ahányszor az Igazgatótanács tagjainak 2/3-a, a cenzor vagy a tagság 1/3-a igényli, az igény iktatásától számított 30 napon belül.
A rendkívüli közgyűlést 30 napon belül meg kell tartani, miután a kérést iktatták az egyesület elnökénél.
Minden közgyűlés időpontját legalább 10 nappal korábban nyilvánosságra kell hozni, az összehívónak tartalmaznia kell a helyszínt, a dátumot és a pontos órát valamint a napirendet.
A rendkívüli közgyűlést ugyanolyan körülmények között be kell jelenteni a meghirdetett időpont előtt legalább 3 munkanappal. Ha az elnök visszautasítja az összehívást, vagy ha akadályoztatva van, az Igazgatótanács legidősebb tagja, az egyesület cenzora vagy az érdekelt tagok kérhetik az illetékes bíróságot, hogy bízza meg az egyesület valamely tagját a közgyűlés összehívásával és levezetésével.
A közgyűlés határozatait külön iktatóban rögzítik, ami a titkár feladata és a résztvevő tagok aláírják.
VI/1. A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE
– megszabja az egyesület általános célkitűzéseit és stratégiáját, a megfogalmazott céloknak és a tevékenység tárgyának megfelelően
– elfogadja (vagy elutasítja) a költségvetést
– jóváhagyja (vagy elutasítja) a könyvelői mérleget és az egyesület bevételi-kiadási költségvetését
– megválasztja vagy visszahívja az Igazgatótanács tagjait
– megválasztja/visszahívja az egyesület cenzorát
– megválasztja/visszahívja a Becsületbíróság tagjait
– határoz filiálék, fiókok, irodák, képviseletek, munkapontok létrehozásáról
– határoz az alapító okirat és a Statútum módosításáról
– határoz testületi szervek, bizottságok és egyebek létrehozásáról
– elfogadja az egyesület Etikai Kódexét,
– határoz az egyesület feloszlásáról és felszámolásáról
– dönt a felszámolás után maradt javakról,
– meghatározza a tagdíjak mértékét, amelyre a tagokat kötelezik valamint azokról a szolgáltatásokról, amelyeket megvalósítanak
– jóváhagyja új tagok felvételét vagy kizárását
– határoz az Igazgatótanácshoz benyújtott fellebbezések elbírálásának módja miatt előterjesztett panaszokról
– határoz a gyűléseken történő szavazás módjáról, valamint a részvételi arányról, amellyel döntések hozhatóak, ha a törvény vagy az Alapító Okirat nem rendelkezik másképpen
– elfogadja az Igazgatótanács működési szabályzatát
– határoz kereskedelmi társaság létrehozásáról vagy az Egyesület részvételéről hasonló társaságban, amely közvetlen kapcsolatban van az egyesület céljával és tevékenységével
– állandó ellenőrzési joga van az Igazgatótanács és a cenzor tevékenysége fölött,
– átruházza néhány jogosítványát kifejezetten az igazgató Tanácsnak két közgyűlés közötti időszakra, amelyek szerepelnek az Alapszabályban is, és amelyek a törvény szerint nem kizárólagos jogosítványai és nem létezik összeférhetetlenség
– elfogadja/elutasítja esetenként az elnök és a cenzor jelentését, beszámolóit.
– dönt az Igazgatótanács javaslatairól, amelyek az egyesület megosztásáról vagy fúziójára vonatkoznak
– dönt a székhely megváltozatásáról
– elfogadja a küldöttek számát, akik részt vehetnek a küldöttközgyűlésen, abban az esetben, ha a tagok száma meghaladja az optimális szintet, és az összes tag részvétele a közgyűlésen jelentős mértékben megnehezítené e szerv döntőképességét
– gyakorol minden más jogosítványt, amelyet a törvény vagy az Alapszabály előirányoz.
A tagok egyenlő szavazati joggal rendelkeznek. A szavazati jog nem átruházható, de megengedett a levélben történő szavazás.
A közgyűlés határozatképes, ha a tagok fele plusz egy jelen van.
Ha a Statútum értelmében, első összehívásra nem érik el ezt a számot, az első összehívástól számított 7 napon belül újabb közgyűlést lehet összehívni, amely a résztvevők számától függetlenül érvényes lesz.
Valamennyi esetben a résztvevők fele plusz egy szavazata szükséges a határozatokhoz.
A közgyűlés határozatai a törvény, az Alapító Okirat és/vagy az Alapszabály keretei között azokra a tagokra is kötelező érvényűek, akik nem vettek részt a közgyűlésen, vagy ellene szavaztak.
Amennyiben az Egyesület megszűntetéséről, feloszlatásáról és felszámolásáról kell dönteni, illetve összeolvadásról vagy megosztásról, vagy szakmai szervezetekhez és föderációkhoz csatlakozásról, a közgyűlésen részt vevők 2/3-ának a szavazata szükséges.
Ugyanez a szavazatszám szükséges az egyesület céljának megváltoztatása esetében, az egyesület tevékenységének szélesítésekor, valamint az Alapító Okirat módosításakor, valamint abban az esetben, ha a havi tagdíj növeléséről vagy csökkentéséről döntenek, illetve a kooptált tagok vagyoni hozzájárulásáról.
Nem vehet részt a közgyűlés elé terjesztett ügy vitájában és nem is szavazhat az a tag, aki személyesen vagy házastársa, felmenői vagy leszármazottai, oldalági és házasság révén lévő rokonai miatt negyedik fokig érintett. Az a tag, aki megszegi, ezt az előírást felel azokért a károkért, amelyeket az egyesületnek okoz, ha az ő szavazata nélkül nem érték volna el a szükséges többséget. Abban az esetben, amennyiben küldöttgyűlés dönt, a Közgyűlés határozata alapján a meghatározott feltételek és mód szerint, ugyanazok a jogai és kötelezettségei, mint a Közgyűlésnek. A küldöttgyűlés szabályosnak tekinthető, amennyiben a tagok 2/3-a részt vesz az ülésen.
A határozatokat minden esetben a jelenlévők fele plusz egy szavazattal fogadják el.
A közgyűlésnek azokat a határozatait, amelyek a törvénnyel vagy az Alapító Okirattal vagy az Alapszabályban foglalt rendelkezésekkel ellentétesek, bíróságon támadhatja meg bármelyik tag, aki nem vett részt a közgyűlésen, vagy aki ellene szavazott és kérte, hogy ezt jelöljék meg az ülés jegyzőkönyvében.
Fellebbezni 15 napon belül lehet, esetenként attól kezdődően, hogy tudomást szereztek a határozatról vagy a közgyűlés dátumától számítva.
VI/2. AZ IGAZGATÓTANÁCS
Az egyesület vezető szerve, két közgyűlés között, negyedévenként ül össze, biztosítja a közgyűlés határozatainak megvalósítását. Az Igazgatótanács Belső működési szabályzat alapján szervezi tevékenységét. Az Igazgatótanács tevékenységét szakbizottságok segítik, amelyek jogosítványait (hatáskörét) és tevékenységi programját az Igazgatótanács belső szabályzata szabja meg.
Az Egyesület keretében alakulhatnak szakosztályok. Ezek felülvizsgált, időszerűvé tett programját a szakosztály tagjainak javaslatára az Igazgatótanács hagyja jóvá, megjelölve a finanszírozási forrásokat is, amit belefoglalnak az egyesület évi költségvetésébe. A szakosztályok Belső szabályzatot dolgozhatnak ki, összhangban az Egyesület Alapszabályának előírásaival.
Az újságírók területi közösségei fiókokat, filiálékat alkothatnak, a 2000/26. KR 13.cikkelye alapján.
Az Igazgatótanács (legalább) egy tagjának 35 évesnél fiatalabbnak kell lennie.
Az Igazgatótanácsnak 7 tagja van: elnök, két alelnök, az oktatási szakbizottság elnöke és három területi képviselő: Székelyföld (Maros, Hargita, Kovászna, Brassó megye), Partium-Belső Erdély (Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs), Szórvány (Bukarest, valamint Bákó, Temes, Arad, Máramaros, Szeben, Fehér, Hunyad, Beszterce, Krassó-Szörény megye).
Az Igazgatótanács összetétele:
1. Elnök (három éves időszakra)
2. Alelnök
3. Alelnök
4. Oktatási szakbizottság elnöke
Területi elnökök:
5. Székelyföld
6. Partium + Kolozs +Szilágy
7. Szórvány
Az Igazgatótanács (IT) hatásköre (jogosítványai):
– bemutatja a közgyűlésnek az előző időszak tevékenységi beszámolóját, a költségvetés adatait (bevétel-kiadás), a könyvelési mérleget, a bevétel és kiadás költségvetési tervét és az egyesület tevékenységi programjának tervezetét,
– az egyesület nevében és terhére jogi ügyleteket bonyolít le
– elfogadja az egyesület személyzeti szerkezetét és személyzetpolitikáját
– jóváhagyja új tagok felvételét
– kidolgozza a Működési Szabályzat tervezetét és elfogadásra a közgyűlés elé terjeszti
– kezeli az egyesület anyagi javait, pénzalapjait ás minden vagyontárgyát, amelyet birtokol, és amelyekért felelősséggel tartozik
– elbírálja a tagok fellebbezését
– meghatalmaz tagokat vagy kívül álló személyeket, hogy jogi ügyleteket bonyolítsanak le az egyesület terhére
– felelősségre vonja a személyzetet, amennyiben megszegi az előírásokat
– ismerteti a tagokkal az új jogszabályokat tevékenységi területükön
– ellát minden egyéb hatáskört, amelyeket előirányoz az Alapszabály vagy meghatároz a Közgyűlés
– az IT tagjai nem tölthetnek be vezetői tisztséget egyetlen közintézményben sem, amelyek az egyesületet támogatják
– az IT tagokra megfelelően vonatkoznak a 2000/26. KR 22. cikkelyének előírásai
– az Igazgatótanács üléseit az elnök vagy az ügyvezető elnök hívja össze, és akkor szabályos, ha minden tagja jelen van
– az IT döntéseket 2/3-os többséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök vagy a helyettesének a szavazata dönt.
Az Igazgatótanács a tagok gyűlésének határozata alapján átveheti a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés bizonyos jogosítványait, határozatokat hozhat fontos kérdésekben, amikor a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés összehívása nem lehetséges vagy hosszú időt igényel a kérdés megoldása pedig sürgős és meghaladja az elnök jogosítványait, vagy ez utóbbi nem tud dönteni.
Az Igazgatótanács határozatai kötelezőek minden tagjára. Azokat a határozatokat, amelyeket a közgyűlés jogosítványainak átvételével hoz, meg kell erősíteni az első közgyűlés alkalmával.
Minden határozatnak összhangban kell lennie a hatályos előírásokkal. A titkárnak a számozott és lepecsételt nyilvántartóban írásban kell rögzítenie és minden résztvevőnek alá kell írnia.
Az Igazgatótanács határozatai a 2000/26. KR. 23. cikkely 2. és 3. bekezdésben foglaltak szerint támadhatóak meg.
Az Igazgatótanács összehangolja és követi a tagok tevékenységét a létrehozott testületek munkáját, jelentéseket készít, terveket, beszámolókat és javaslatokat terjeszt elő, meghatározza az egyesület tevékenységének fő irányvonalait, csakis a közgyűlésnek van alárendelve.
Az Igazgatótanácsnak valamint tagjainak a tevékenységét a cenzor felügyeli és ellenőrzi.
Az IT-tagság megszűnhet a mandátum lejárása, lemondás, elhalálozás miatt, vagy ha a közgyűlési visszahívja. Az IT tagjának megbízatását a közgyűlés egymás után többször is meghosszabbíthatja.
VI/3.
AZ ELNÖK képviseli az egyesületet, az ügyvezető elnökkel együtt, harmadik féllel szemben. Elnököl a közgyűlésen és az igazgatótanács ülésein. Irányítja és felügyeli az egyesület gazdálkodását. Az elnök ideiglenesen, esetről esetre megbízhat egy tagot vagy harmadik felet, sürgős gondok megoldására, akit felruházhat az egyesület nevében és érdekében alkalmazható aláírási joggal. Rendelkezik az egyesület tevékenységének követési módjáról, amelyet egészében ő koordinál, és felel a közgyűlés és az igazgatótanács határozatainak megvalósításáért, megoldja a tagok valamint az igazgatótanács tagjai között felmerülő nézeteltéréseket, és bármilyen vitás szakmai kérdést, amelyek nem tartoznak más szerv hatáskörébe.
Az elnök tanácskozási joggal részt vehet a Becsületbíróság ülésein.
Az Igazgatótanács elnöke csak két mandátum idejére választható.
AZ ÜGYVEZETŐ ELNÖK valósítja meg az egész egyesület és az Igazgatótanács folyó tevékenységének vezetését és szervezését. Előkészíti a közgyűlés üléseit, javaslatokat tesz, hogy valakit tagként felvegyenek, hogy fegyelmi büntetést szabjanak ki, hogy újabb testületeket hozzanak létre és működtessenek, a javak és anyagi értékek kezelésére és megvalósítja az egyesület személyzeti politikáját. Ugyanakkor a Működési Szabályzat megszabja a gazdasági-gazdálkodási kötelezettségeit és jogosítványait, minden vagyon kezelését, megvalósítva az egyesületi vagyonkezelését, végrehajtva a pénzügyi-bank és pénztárbeli műveleteket, kezelve az egyesület pénzét, a hatályos szabályozó iratoknak megfelelően, az elnök irányításával. Az ügyvezető elnök ugyanolyan kötelezettségekkel helyettesíti az elnököt abban az esetben, ha ez akadályoztatva van tevékenysége kifejtésében.
Az ügyvezető elnök az egyesület pénzügyi, bank-, gazdasági- és valamennyi további szakterület tevékenységét az egyesület tárgyának és céljának eléréséért végzi.
Az ügyvezető elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesület alkalmazottaival szemben, alkalmaz, illetve megvalósítja a bértárgyalást.
A TITKÁR az elnök és az ügyvezető elnök irányításával végzi tevékenységét, jogosítványait a Működési Szabályzat állapítja meg valamennyi irat nyilvántartásáról, kitöltéséről és iktatásáról, valamint az iktatók vezetéséről.
Az IGAZGATÓTANÁCS TAGJAI, az anyagi és pénzbeli javak kezelőiként kötelesek készpénzben biztosítékot (garanciát) létrehozni, szükség esetén többlet fedezetet is, a törvény feltételeinek megfelelően, 45 napon belül, az egyesület jogi személyiségének nyilvántartásba vételétől számítva.
VI/4. BECSÜLETBÍRÓSÁG
A Becsületbíróság 9 tagú, tagjait a közgyűlés választja meg, közöttük az elnököt, alelnököt és titkárt, a Becsületbíróság választja meg.
A Becsületbíróság elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatótanács ülésein.
VI/5. AZ ELLENŐRZŐ SZERV
Az Egyesület ellenőrző szerve a Cenzorbizottság, amely felügyeli az egyesület tevékenységét és biztosítja a belső pénzügyi ellenőrzést. Hatáskörének megvalósítása során a Cenzor rendelkezik a következő jogosítványokkal: felülvizsgálja az Egyesület vagyona kezelésének módját, beleértve a tagok tulajdona kezelése kötelezettségének a megvalósítását is, jelentéseket állít össze és bemutatja a közgyűlésnek, részt vesz az igazgatótanács ülésein, szavazati jog nélkül, rendelkezik minden más jogosítvánnyal, amelyeket előirányoz az Alapszabály vagy a közgyűlés, illetve megszab a törvény.
Személyesen él a jogosítványaival, megbízásának szabályai szerint csak a közgyűlésnek felelős a tevékenységéért. A Cenzor nem lehet az Igazgatótanács tagjainak rokona. A Cenzor legalább negyedévenként él jogosítványaival, felülvizsgálja és ellenőrzi az egyenleget, mérleget, az iktatókat és a tagok bejegyzéseit, az igazgatótanács tevékenységét, az elnök, az ügyvezető elnök és a titkár munkáját, valamint a különböző testületekét. Ugyanakkor kötelező ellenőrzéseket végez, valahányszor valamely tevékenység eredménytelenségét kifogásolják, az Egyesület vagyonával kapcsolatban. A Cenzorjelentést mutat be a Közgyűlésnek, amely nélkül ez nem fogadhatja el az Igazgatótanács beszámolóját.
A Cenzor visszahívását mandátumának lejárása előtt csakis a közgyűlés hajthatja végre, bármely érdekelt személy bejelentésére, olyan okok miatt, amelyek összeférhetetlenségre utalnak, vagy méltatlannak mutatják személyét a Cenzor tisztére. Megszűnik megbízatása lemondás nyomán is, elhalálozás esetében, vagy összeférhetetlen tevékenység miatt, vagy amennyiben jogerősen elítélik. Az Igazgatótanács tagjai valamint a Cenzorok az egyesület keretében és érdekében végzett tevékenységükért díjazásban részesülhetnek, a közgyűlés határozatának megfelelően.
VII. A JAVAK ELOSZTÁSA AZ EGYESÜLET FELOSZLÁSA ESETÉBEN
– Az Egyesület feloszlása a 2000/26. KR 54-57. cikkelye értelmében történhet, a fennmaradt javak pedig a felszámolás után nem mehetnek át természetes személyek tulajdonába.
Ha a MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ROMÁNIAI EGYESÜLETE – MÚRE – működése bármilyen okból ellehetetlenedik, minden vagyona, anyagi és pénzügyi javai ugyanolyan cél és ugyanolyan tevékenység szolgálatába utalhatóak át: olyan magánjogi (civil) nemkormányzati egyesületnek vagy alapítványnak, amelyet utólag a Cenzor javaslatára a törvénynek megfelelően megszavaz a Közgyűlés vagy az Igazgatótanács.
AZ EGYESÜLET VAGYONÁNAK FELSZÁMOLÁSÁT a 2000/26. KR. 61-72. cikkeinek, valamint a megbízás szabályainak megfelelően, a törvényes előírások szerint kinevezett felszámoló biztos végzi. A felszámoló biztost a törvény előírásainak megfelelően nevezik ki. A felszámoló biztosnak kötelessége betartani minden törvényes előírást. Kinevezésével megszűnik az IT megbiztatása.
Az Egyesületnek csak a felszámolás befejezésével szűnik meg a tevékenysége.
Az Egyesület FÚZIÓJÁRÓL egy másik, hasonló célú és tevékenységű egyesülettel kizárólag a Közgyűlés dönt, a törvényes előírásoknak megfelelően. Elvben a MÚRE a 1924/21. törvény alapján egyesülhet a Közgyűlés határozatának és a törvényes előírásoknak megfelelően a Csíkszeredai Bíróságon a 1924/21. sz. Törvény alapján a 89/02.07.1990 sz. Végzés alapján a 89/1990. számon bejegyzett Romániai Magyar Újságírók Egyesületével (AZMR), vagy más azonos profilú román nemzetiségű jogi személyiséggel rendelkező egyesülettel.
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A 2000/26. sz. KR rendelkezései, amelyeket módosítottak és kiegészítettek a 2003/37. Kormányrendelettel, az 1954/31. Dekrétummal, a hatályos előírásokkal, amelyek a társasági vagyon szervezésére, működésére és kezelésére vonatkoznak, valamint bármilyen, erre vonatkozó törvényes előírás megfelelő módon egészíti ki jelen Alapszabály előírásait. Az Egyesület jogutódja az Erdélyi és Bánsági Magyar Újságírók Szervezetének, amelyet 1920-ban alapítottak, kolozsvári székhellyel, és amelyet feloszlattak a kommunista diktatúra hatalomra jutásakor. Az Egyesület és tagjai a romániai magyar nyelvű újságírás újjáélesztésére törekszenek, sajátos eszközökkel, törekedve egyúttal a tulajdonjog visszaszerzésére is a javak fölött, amelyeket az állam bármilyen jogcímen vagy jogcím nélkül a régi egyesülettől elkobzott, valamint kárpótlást kapni, a törvény értelmében, amelyek az államosított ingóságokért és ingatlanokért járnak. A jelen Alapszabályban szabályozatlan vagy elégtelenül szabályozott ügyeket az Igazgatótanácsnak a megfogalmazott cél szerint kötelező módon értelmezve kell megoldania.
Az összes alapító által egyhangúan elfogadott Alapszabály szerves része az Alapító Okiratnak, amit az iratok aláírásával és hitelesítésével bizonyítottak.
Az Egyesület jogos alapítója a Spectator Alapítványnak.
A teljes szöveg az Egyesület titkárságán igényelhető.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
