Generációváltás és jobbratolódás a magyarországi médiában
2007. március 06. 17:59
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége kezdeményezésére és támogatásával 2006 nyarán az MTA - ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportja közvélemény-kutatást végzett a magyar újságíró társadalmat reprezentáló minta tagjainak körében. 1982 óta ez az ötödik átfogó újságírókutatás Magyarországon, de ilyen nagy elemszámú mintát korábban soha nem alkalmaztak: a tavalyi felmérés során 940 újságíróval készült kérdõíves interjú.
Vásárhelyi Mária, a kutatás vezetõje a felmérés eredményeit ismertetõ sajtótájékoztatón elmondta: az elmúlt tíz évben gyökeres átalakulás ment végbe a szakmában. Amíg az 1997-es adatok szerint „nagyon elöregedett” volt a szakma, addig ma egyre több a fiatal újságíró, és csökken az idõsek aránya a szakmán belül. Míg 97-ben 11 százalék volt a 30 év alatti újságírók száma, mára ez az érték 31 százalékra nõtt. 1997-ben a magyar újságíró átlagos életkora 44 év volt, mára 5 évet fiatalodott, az átlag életkor 39 év.
Az elmúlt évtizedben jelentõsen nõtt a nõk aránya a szakmán belül. Míg 97-ben 31 százalékos volt ez az arány, mára 47 százalékra emelkedett. Ezzel az arányszámmal, nemcsak közelítünk a nemzetközi trendhez, hanem ma már elmondhatjuk, hogy Finnország és Spanyolország kivételével a legtöbb országban kevesebb újságírónõ van a pályán, mint Magyarországon.
Jelentõs változás 1997-hez képest, hogy ma az újságírók jelentõs része diplomáját újságíró (kommunikáció és média) szakon szerezte. 1997-ben még gyakorlatilag nem volt olyan újságíró, akinek ilyen diplomája lett volna, hisz akkoriban, bár már létezett felsõfokú újságíró képzés, azok csupán néhány évvel korábban indultak, és még nem voltak végzõs évfolyamaik. Manapság minden második újságírónak van kommunikációs vagy médiaszakos végzettsége az eredmények szerint.
Az eremdények szerint – mondta el Vásárhelyi – a politikusok igen aktívan igyekeznek befolyásolni a sajtóorgánumokat. Másfél évtizede volt a legjobb a helyzet a hazai újságírók autonómiája terén, a tavaly nyáron készült felmérés szerint száz válaszadóból 43 találkozott már politikai, 73 pedig gazdasági nyomásgyakorlással.
Az újságírók 28 százalékát vagy szerkesztõségét – egyszer-kétszer, 8 százalékukat pedig rendszeresen fenyegették már meg, hogy ne közöljenek egy anyagot. A válaszadók 73 százaléka szerint a gazdasági nyomásgyakorlások kisebb vagy nagyobb részben sikerrel végzõdnek.
A kutatás azt is megállapította, hogy a korábbi eredményekhez képest ma „középre húznak” a jövedelmek, azaz csökkent a kiugróan magas és az alacsony fizetésûek aránya, miközben az országos átlagnál nagyobb mértékben emelkedtek az újságíró-bérek.
Ennek ellenére az újságírók mégsem elégedettek: nemcsak jövedelmükkel, de a munkához rendelkézésükre álló anyagi lehetõségeket is kevésnek tartják. Nehezményezik, hogy nemhogy egy külföldi, de egy-egy vidéki út sem fér bele a szerkesztõségek költségvetésébe. Ez meg is látszik a sajtón, mindannyian tapasztaljuk, hogy mennyire provinciálisak az egyes médiumok – vélekedett Vásárhelyi.
A vidéki napilapoknál a legrosszabb a helyzet – az ott dolgozók kapják a szakmában a legalacsonyabb fizetéseket, és õk a legelégedetlenebbek a munkahelyi körülményekkel is – de a közszolgálati média munkatársai sem érzik jól magukat.
Az újságírók ideológiákkal kapcsolatos preferenciái teljesen beleillenek az 1992-es és 1997-es felmérések során tapasztalt tendenciákba – mondta el a kutatásvezetõ. Amint ezt a korábbi trendek is jelezték, idõrõl idõre csökken azok aránya, akik közel érzik magukhoz a baloldali és a liberális gondolkodású embereket, és ezzel párhuzamosan növekedett azok részesedése, akikhez elsõsorban az erõs nemzeti érzésû, továbbá a konzervatív, hagyománytisztelõ embereket állnak közel.
A ’90-es évek elejéhez képest az MSZP támogatottsága az 1994-es emelkedéssel együtt is csökkent ebben a körben, méghozzá annyira, hogy jelenleg az 1992-es szintnél alacsonyabb – derült ki a kutatásból. Az SZDSZ esetében ezzel ellentétes irányú mozgást láttak a kutatók: 1997 volt a mélypont, azt követõen a liberálisok támogatottsága javult, és napjainkban ismét elérte a rendszerváltás utáni szintet; a teljes népességhez képest az újságírók között négyszer-ötször nagyobb szavazótábora van a liberális pártnak. Az MDF-re szavazók aránya 1990-ben 22 százalék volt, a párt támogatása azóta jelentõs ingadozásokat mutat, az elmúlt idõszakban azonban felfelé ívelõ pályát regisztráltak.
A politikai beállítottságra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból az is kiderült, hogy nõ a konzervatív világnézetûek aránya. Az újonnan pályára lépõk között háromszor, a 30-40 évesek között kétszer akkora a Fidesz támogatottsága, mint az MSZP-é, míg az SZDSZ tábora négyszer-ötször akkora az újságírók körében, mint a teljes népességen belül.
A liberálisok majdnem fele szerint (politikai oldaltól függetlenül) ma Magyarországon teljes sajtószabadság van, míg a konzervatívok között ez az arány 25 százalék alatti. Azonban õk is megosztottak: a magukat jobboldalinak vallók kevésbé értenek egyet azzal, hogy a sajtó szabadsága teljes.
Vásáhelyi Mária szerint ha nem változik ez a trend, az újságírás 10-15 év múlva Magyarországon – ellentétben a hazai hagyománnyal és a nemzetközi gyakorlattal – „alapvetõen jobboldali, konzervatív szakma lesz”.
forrás: emasa
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
