Közszolgálat-e a Petõfi Rádió?

Az ORTT szerint a Petõfi Rádió új mûsorának vitatható a közszolgálatisága. A rádió vezetõi viszont kitartanak álláspontjuk mellett, hogy a Petõfi közszolgálatot teljesít. Emellett bírálják az ORTT-t, mert szerintük a Kádár-kor mûvészetfelfogása szerint gondolkodik. A médiatörvény ugyanakkor nem teszi egyértelmûen eldönthetõvé a kérdést, mindkét félnek igaza lehet.

Korábban megírtuk már, hogy az új Petõfi Rádióból jóformán az összes régi mûsor eltûnt, helyette viszont a nap túlnyomó részében könnyûzenét sugároz az adó, a szakemberek szerint igényesebb és itthon nem nagyon játszott fajtából. A kereskedelmi rádiókhoz hasonló mûsorstruktúrában a zenéé a fõszerep, ezt szabályos idõközönként szakítják meg a hír-sport-idõjárás blokkok, illetve kulturális mûsorok, programajánlók.

A Petõfi vezetõje és a rádió elnöke szerint mindez közszolgálatnak minõsül. Csillag János fõszerkesztõ és Buza Sándor tanácsadó korábban úgy nyilatkoztak lapunknak, hogy a rádió a közel hárommilliónyi 18 és 39 év közötti magyart célozza meg. Nekik mindeddig nem volt az igényeiket kielégítõ, országos lefedettségû rádióadó. Csillag János úgy véli, ma már nem konkrét idõpontokban tekernek az emberek a rádióállomásokra, inkább folyamatosan hallgatják. Buza és Csillag szerint emellett az igényes, hazai és Magyarországon nem nagyon ismert külföldi popzene játszása is tekinthetõ közszolgálatnak.

Hasonlóképp fogalmaz az a nyílt levél is, melyet Such György elnök és Csillag János adott ki július 13-án pénteken, válaszul az ORTT vizsgálatára. Suchék szerint „a zenébõl és szövegbõl, esetenként csak zenébõl álló zeneszám, tartozzon akár az úgynevezett könnyûzene, akár az úgynevezett komolyzene tárgykörébe a kultúra részét képezi, ennek nyomán ezek nyilvánossághoz történõ közvetítése kifejezetten közszolgálati tartalomnak tekinthetõ.”

Sáncdalbizottság

A levél aláírói szerint ilyen alapon a Bartók Rádiót is lehetne vizsgálni, hiszen az csak komolyzenét játszik. Suchék a szocializmus hírhedt Sanzonbizottságához hasonlítják az ORTT-t, mely a Petõfi Rádió új mûsorának elítélésével kinyilvánítja, hogy a kultúra egyes elemeit nem tekinti egyenrangúnak. A levél azért is kárhoztatja az ORTT-t, mert a korábbi beszélgetõs mûsorok hiányának elítélésével „egy ma már aligha érvényes társadalom- és kultúra-koncepció alkalmazójaként jelenik meg”. A levél szerint a Magyar Rádió három adója együtt felel meg a közszolgálati követelményeknek.

Az ORTT a nyílt levél kiadása óta már elküldte a válaszát, azt már korábban tudni lehetett, hogy aggályait fogja kifejezni a Petõfi Rádió vezetõi által elképzelt közszolgálatiság miatt. A testület egyben választ kér a rádió vezetésétõl, hogy milyen lépéseket fognak tenni a helyzet feloldására. Csillag János kérdésünkre elmondta, hogy természetesen foglalkoznak majd az üggyel, jelenleg azonban még õ maga sem kapta kézhez az ORTT levelét.

A két elérõ vélemény egyaránt tekinthetõ legitimnek. Polyák Gábor médiajogász azt mondta a Hírszerzõnek, hogy az amúgy megújításra váró médiatörvény vonatkozó része nem részletezi a kérdést. Ez még önmagában nem baj, hiszen a törvény feladata ez esetben nem a konkrét helyzetek szabályozása.

Polyák Gábor szerint a probléma inkább a törvény általánosságai és a konkrét esetek közötti láncszemekkel van. A médiumok saját szabályzatokkal kell, hogy rendelkezzenek, a konkrét esetek ez alapján kérhetõk számon. A rádiónál ezt a vezetõség és a kuratóriumokon keresztül képviselt politikai-civil kontroll közös megegyezése határozza meg.

Az ízlés nem jogi ügy

A helyzet azonban „ingoványos” a médiajogász szerint, nem zárható rövidre egyszerû jogi fogalmakkal. Többféle értelmezés is belefér a közszolgálatiság fogalmába. Polyák Gábor személyes véleménye szerint egyébként nem biztos, hogy a jelenlegi szûk frekvencia-kiosztási helyzetben jó dolog, ha egy teljes frekvencia egyfajta mûsornak van szentelve.

Tímár János, az ORTT testületének tagja szerint ez elsõsorban nem jogi ügy, ezért az ORTT nem is szankcionált semmit. Az, hogy kinek mi számít közszolgáltatásra méltó kulturális értéknek, nehéz kérdés. Magának a rádiónak a közszolgálatisága Tímár szerint a saját mûködési szabályzata alapján kérhetõ számon. Ebbõl következõen a három állomás közszolgálatiságát külön-külön kell értékelni. A Petõfinél ugyanakkor bonyolítja a helyzetet, hogy a Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzatot nem a mai vezetés fogadta el.

Tímár szerint aggályokat inkább az vethet fel, hogy egy közszolgálati, tehát államilag dotált rádió kereskedelmi mûködéssel nem sérti-e meg a hasonló módon mûködõ kereskedelmi rádiókat. Ugyanezt korábban Rónai Egon, a Pont FM vezetõje is többször nehezményezte az ÉS hasábjain, ugyanakkor Tímár szerint a Petõfi nem jelent veszélyt a jelenlegi struktúrára. Amennyiben azonban valaki nehezményezné, lehetnek további vizsgálatok, amelyekkel Tímár és Polyák szerint az EU kurrens bizottságához lehet fordulni.

Forrás: hirszerzo.hu