Mondjuk helyesen!

Új évhez új tartalom – is legyen! Arra gondoltam, ne mindig csak a hibákat keressem, magyarázzam, mi miért van így vagy úgy, hanem egy évben legalább egyszer egyéb megoldásokkal is szolgáljak, például ajánljak egy-két segédkönyvet, esetleg programot, amely a sajtósok számára is hasznos lehet. Ezért esett a választásom a Mondjuk helyesen! c., nem régen megjelent kötetre (Kerekes Barnabás – Kovács Zsuzsanna 2018. Mondjuk helyesen! Budapest: Tinta Könyvkiadó).
Fülszövegében olvassuk, hogy a: „kötetből nemcsak elsajátítani könnyű a helyes kiejtést, de a mondattípusok szerint felosztott fejezetek rövid írásai szórakotatva mélyítik el az olvasók történelmi, biológiai, csillagászati, földrajzi, kémiai vagy épp tipográfiai ismereteit.”
A bevezetőként olvasható jelrendszerből megtudjuk, hogy Péchy Blanka Beszélni nehéz! c. 1974-ben megjelent műve, majd 1976-ban a Magyar Rádióban elindult adássorozat alapgondolatát viszi tovább e kötet is: „milyen kegyetlenül nehéz valakinek (másnak!) a leírt gondolatait pontosan, hitelesen megszólaltatni.” (Kerekes–Kovács 2018: 7) Ezért is kell foglalkozni a nyilvános beszéd, a hangos (fel)olvasás kérdésével. Ez a könyv megtanít arra, hol és miért javasolt szüneteket tartani, mit hogyan hangsúlyozzunk, milyen ritmusban beszéljünk ahhoz, hogy a hallgatóságunk is azt értse, amit mondani szeretnénk.
A tizennyolc fejezet könnyen érthetően taglalja például a személynevek vagy a földrajzi nevek hangsúlyozását, külön fejezet foglalkozik a névutós névszók, a kötőszók, a birtokos szerkezetek stb. nyomatékosításával, a hangsúlyok emeltebb vagy ereszkedőbb, esetleg gyengébb voltával.
Mindegyik fejezet példamondatokkal indul, illetve több példán keresztül is szemléltet egy-egy hangsúlyozási jelenséget, grafikailag jelölve a nyomatékok, szünetek, hangsúlyok helyét, mikéntjét. Így segítve az olvasót a helyes ejtés gyakorlásában.
Nemcsak gyakorló bemondóknak ajánlom a kötetet, hanem pedagógusoknak, papoknak, színészeknek, egyetemistáknak, mindazoknak, akik olyan pályára készülnek, ahol beszélniük kell emberek előtt, emberekhez. Általa kicsit közelebb kerülhetünk a megértés, az egyetértés reményéhez.

Magyary Sára