Bajnokok buktatója
2010. november 18. 18:31
November 5.-én a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete újabb kerekasztal-beszélgetést szervezett, amelynek témája a sportélet volt. A meghívott vendégek: Bidiga Tibor, a megyei sporttanács szakreferense, Szalkay József, a BC Mures kosárlabda-klub elnöke, Albertini Zoltán sporttanár, az ISK igazgatója, Szatmári Tibor, a Román Labdarúgó-szövetség Maros megyei fiókjának elnöke, Csegzi Sándor alpolgármester, Déry Csaba, a Maros KK vezetõedzõje, Bálint Zsombor szakújságíró, vitavezetõ: Kádár Zoltán rádiós és televíziós szerkesztõ, szakkommentátor kérdéseire arra kerestek választ, hogy miként lehet teljesítménysportot ûzni a jelenlegi gazdasági helyzetben. Az est házigazdája Vajda György újságíró, a MÚRE Maros területi elnöke volt.
Bálint Zsombor vitaindítóként kifejtette, ma a sportélet is globalizálódott. Nem elég a lelkesedés, a szakértelem ahhoz, hogy a teljesítménysportban eredményeket mutassanak fel a versenyzõk. De még az sem elég, ha helyi szinten kineveljük a tehetségeket, mert a jelenlegi körülmények között hazai sportolóink nem juthatnak messzire. Ha viszont nincs teljesítménysport, nincsenek példaképek, a fiatalok nem érdeklõdnek a sport iránt, akkor akár meg is szûnhet az a sportág, amely nem termeli ki a bajnokokat. Ez egy olyan ördögi kör, amibõl elég nehéz kitörni.
Elõször a vitavezetõ Albertini Zoltánt kérte mikrofonhoz, aki elmondta, az ISK kilenc hónap alatt 1 millió lejt költött el az oktatási minisztérium támogatásából, ez elég a fennmaradáshoz. Szerencse, hogy az egyéni sportágakban a szülõk is jelentõsen hozzájárulnak az anyagiak fedezéséhez, így sikerül ifjúsági szinten élsportolókat kinevelni, s az is jó, hogy A osztályban játszik a férfi kosárlabdacsapat és az FCM is, mert van esély arra, hogy a folytonosság megmaradjon. Szalkay József, a kosárlabdaklub elnöke elmondta, a jelenlegi támogatások mellett azt reméli, hogy a csapat a bajnokság végén dobogós helyen áll majd. Az helyi és a megyei önkormányzat jelentõsen hozzájárul az együttes fenntartásához, és vannak mecénások is, akik kiegészítik a költségvetést. Déry Csaba vezetõedzõ hozzáfûzte, nyugodt lehet, mert valóban megkapják a támogatást. A komoly sporthoz megfelelõ felszerelés, körülmény és jól teljesítõ játékos kell. Ehhez azonban a csapatnak eredményt kell felmutatni, ha hitelesen játszanak, van közönség és lesz támogatás is.
Szatmári Tibor, a Megyei Labdarúgó-szövetség elnöke nem volt ennyire optimista. Elmondta: a labdarúgáshoz több pénz kell, mint bármilyen más sportágban. 1958 óta megyénkben 13 labdarúgópályát szüntettek meg. A meglévõk állapota pedig jóindulattal felel meg az elvárásoknak. Hiányoznak a sportbázisok, s azt is elmondta, a szövetség hiányossága az, hogy nem sikerült egy labdarúgó-akadémiát szervezni. Egyetlen használható A ligás pálya az FCM tulajdonában van, a többi klub játékosai vidékre kell ingázzanak ahhoz, hogy megfelelõ körülmények között futballozzanak. Ezt saját példájával is igazolta Farczádi Attila, a Maros Sportegyesület (MSE) elnöke is, akit az FCM irányítói tiltottak ki arról a városi pályáról, amit kínkeservesen kapott vissza az önkormányzat. Szatmári Tibor szerint hiányzanak a komoly befektetõk is, akik pénzt áldoznának a labdarúgásra. Az is szomorú, hogy pénzhiány miatt eddig az alsóbb ligákból összesen hét csapat lépett vissza az idén. Bidiga Tibor, a sporthatóság szakreferense elmondta, nálunk magán- és állami tõkébõl kell fenntartani a sportot, hiszen egyik részrõl sem folyik be annyi pénz a sportéletbe, amennyi kellene. A szakhatóság több versenyt is megszervez azért, hogy különbözõ sportágakban megnyilvánulási lehetõséget biztosítsanak. Még távol állunk az ideális állapotoktól. A szakember szerint nem a csapatokat kellene támogatni.
Sportbázisokat kell létesíteni, ahol nemcsak a teljesítmény-, hanem a tömegsportot is fel lehetne karolni. Ezzel egyetértett Csegzi Sándor alpolgármester is, aki többek között elmondta, hogy a sporttámogatások terén fel kell mérni a lehetõségeket és a célokat. Tudomása szerint ahhoz, hogy egy labdarúgócsapat megállja a helyét, a hazai I. ligában kell 8–10 millió, ha az elsõ öt közé akar kerülni, 15–20 millió euróra van szüksége évente, ha pedig a Bajnokok Ligájában is szerepelne, akkor a felsõ határ a csillagos ég. Marosvásárhely éves költségvetése 100 millió euró, ennek fele társadalmi jutalék, míg 20%-a különbözõ kötelezõ támogatás. Városfejlesztésre a helyi önkormányzat mintegy 40 millió eurót költhet, ebbõl támogatják a sportot is. Ma már szerzõdéses viszonya van az önkormányzatnak a kosárlabda-, röplabda-, labdarúgó-, a teremlabdarúgó-csapatokkal, klubokkal. Hosszú utánajárásnak köszönhetõen sikerült elérni, hogy a közpénzen, a város területén felépült gázvállalat sportbázisa visszakerüljön az önkormányzathoz, ugyanakkor végre a városé legyen a labdarúgóstadion is. A Víkenden is növelik a sportbázist, korszerûsítik az uszodát, hozzáfogtak a mûjégpályához – történtek lépések a sportbázisok korszerûsítése terén. Mindenképpen összefogásra van szükség ahhoz, hogy ezeket megfelelõen ki is használják és a támogatást is olyan mértékben és oda irányítsák, ahol leginkább szükséges, hiszen ma a város kétszer annyit költ sporttámogatásra, mint 71 iskolaépület javítására – mondta az alpolgármester.
A felszólalók egyetértettek abban, hogy csak összefogással, jól átgondolt támogatási politikával lehet eredményt elérni a teljesítménysportban.
(erdélyi)
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
