2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvetõ szabályairól

Abból a felismerésbõl, hogy a közösség és az egyén érdekének, illetve a társadalom integritásának elõmozdítása, a demokratikus berendezkedés megfelelõ mûködésének és a nemzeti, valamint kulturális identitás megerõsítésének szempontja, a nemzetközi jogi és európai uniós normák, valamint a technológiai fejlõdés indokolttá teszik új szabályozás megalkotását, az Országgyûlés a véleménynyilvánítás és a szólás, valamint a sajtó szabadságát, a médiaszolgáltatások kiemelkedõ kulturális, társadalmi és gazdasági jelentõségét és a médiapiaci verseny biztosításának fontosságát figyelembe véve - tekintettel az Alkotmány 61. §-ára - megalkotja a sajtószabadságról, a médiatartalmak alapvetõ szabályairól, valamint a médiatartalom-szolgáltatók és a közönség alapvetõ jogairól és kötelességeirõl szóló alábbi törvényt:
I. CÍM
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. § 1. Médiaszolgáltatás: az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 56. és 57. cikkében meghatározott gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztõi felelõsséget visel, amelynek elsõdleges célja mûsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlõ hálózaton keresztül.
2. Médiaszolgáltató: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki vagy amely szerkesztõi felelõsséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztõi felelõsség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenõrzésért való felelõsséget jelenti, és nem eredményez szükségszerûen jogi felelõsséget a médiaszolgáltatás tekintetében.
3. Mûsorszám: hangok, illetõleg hangos vagy néma mozgóképek sorozata, amely egy médiaszolgáltató által kialakított mûsorrendben vagy mûsorkínálatban önálló egységet alkot, és amelynek formája és tartalma a rádiós vagy televíziós mûsorszolgáltatáséhoz hasonlítható.
4. Lekérhetõ médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató által összeállított mûsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztott idõpontban tekintheti, illetve hallgathatja meg a mûsorszámokat.
5. Lineáris médiaszolgáltatás: a médiaszolgáltató által nyújtott, mûsorszámok mûsorrend alapján történõ egyidejû megtekintését, illetve meghallgatását lehetõvé tevõ médiaszolgáltatás.
6. Sajtótermék: a napilap és más idõszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság szerkesztõi felelõsséget visel, és amelynek elsõdleges célja szövegbõl, illetve képekbõl álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlõ hálózaton keresztül. A szerkesztõi felelõsség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenõrzésért való felelõsséget jelenti, és nem eredményez szükségszerûen jogi felelõsséget a sajtótermék tekintetében.
7. Médiatartalom: valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált tartalom.
8. Médiatartalom-szolgáltató: a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója.
9. Kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerûsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés.
10. Burkolt kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve félrevezetheti a közönséget.
11. Reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehetõ forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erõket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékû jog értékesítésének vagy más módon történõ igénybevételének elõmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerûsítésére vagy áru, árujelzõ ismertségének növelésére irányul.
12. Támogatás: olyan hozzájárulás, amelyet valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság nyújt médiatartalom-szolgáltatók vagy médiatartalmak finanszírozására azzal a céllal, hogy népszerûsítse saját vagy más nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit.
II. CÍM
A TÖRVÉNY HATÁLYA
2. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaságban letelepedett médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre.
(2) E törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minõsül a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, ha:
a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás terjesztése a Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsõdlegesen a Magyar Köztársaság felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhetõ el,
b) központi ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található és a médiaszolgáltatással, sajtótermékkel összefüggõ szerkesztõi döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozzák,
c) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztõi döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentõs része a Magyar Köztársaság területén dolgozik,
d) ha a Magyar Köztársaság területén és más országban is dolgozik a médiatartalomszolgáltató munkaerejének jelentõs része, akkor, ha a központi ügyvezetés helye a Magyar Köztársaság területén található, vagy
e) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztõi döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de tevékenységét a Magyar Köztársaság területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal.
(3) E törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra, amelyre az (1)-(2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a Magyar Köztársaság területén található mûholdas feladó-állomást használ, vagy a mûholdnak a Magyar Köztársaság tulajdonában álló átviteli kapacitását használja.
(4) Ha az (1)-(3) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy a médiatartalomszolgáltató a Magyar Köztársaság vagy más tagállam joghatósága alá tartozik-e, a médiatartalom-szolgáltató azon állam joghatósága alá tartozik, amelyben az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 49-55. cikke alapján letelepedettnek minõsül.
3. § (1) E törvény hatálya a 2. § (1)-(4) bekezdés alá nem esõ, de a Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatásra és sajtótermékre a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 176-180. §-aiban foglalt feltételekkel terjed ki.
(2) E törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatására és sajtótermékére, amely az Európai Gazdasági Térség egyetlen tagállamában sem minõsül letelepedettnek, és amelynek médiaszolgáltatása vagy sajtóterméke felett egyik tagállam joghatósága sem állapítható meg.
(3) E törvény hatálya kiterjed a 2. § és az (1)-(2) bekezdés alapján a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatást nyújtó, vagy sajtóterméket kiadó médiatartalom-szolgáltatóra.
(4) E törvény megsértése esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa az Mttv.-nek a hatósági eljárásra vonatkozó szabályai szerint járhat el, és alkalmazhat jogkövetkezményt.
III. CÍM
A SAJTÓ SZABADSÁGA
4. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendje elismeri és védi a sajtó szabadságát, valamint biztosítja sokszínûségét.
(2) A sajtószabadság kiterjed az államtól, valamint bármely szervezettõl és érdekcsoporttól való függetlenségre is.
(3) A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bûncselekményt vagy bûncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fûzõdõ jogainak sérelmével.
5. § (1) Törvény a médiaszolgáltatások megkezdésének, illetve a sajtótermékek közzétételének feltételéül szabhatja a hatósági nyilvántartásba vételt. A nyilvántartásba vétel feltételei nem korlátozhatják a sajtó szabadságát.
(2) A médiaszolgáltatók által használt, állami tulajdonban lévõ, korlátos erõforrások igénybevétele esetén a médiaszolgáltatás megkezdésének feltételéül a médiahatóság által kiírt és lebonyolított pályázaton való sikeres részvétel is elõírható.
6. § (1) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy jogosult a számára információt átadó személy (a továbbiakban: információforrás) kilétét titokban tartani. A titoktartás joga nem terjed ki a minõsített adatot illetéktelenül átadó információforrás védelmére.
(2) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy jogosult információforrásai titokban tartására a bírósági és hatósági eljárások során is, feltéve, hogy a számára átadott információ közzétételéhez közérdek fûzõdött.
(3) Bíróság vagy hatóság - a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bûncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelõzése érdekében - kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt.
7. § (1) A médiatartalom-szolgáltató munkavállalója, vagy a médiatartalom-szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy jogosult a médiatartalom-szolgáltató tulajdonosától, valamint a médiatartalom-szolgáltatót támogató, illetve a médiatartalomban kereskedelmi közleményt elhelyezõ természetes vagy jogi személytõl, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságtól való szakmai függetlenségre és a médiatartalmak befolyásolására irányuló tulajdonosi vagy támogatói nyomásgyakorlással szembeni védelemre (szerkesztõi és újságírói szabadság).
(2) Nem alkalmazható a munkajogi jogszabályokban meghatározott, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredõ joghátrány a médiatartalom-szolgáltató munkavállalójával, illetve vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személlyel szemben amiatt, mert megtagadta a szerkesztõi és újságírói szabadságát csorbító utasítás végrehajtását.
8. § (1) A médiatartalom-szolgáltató, annak munkavállalója vagy a médiatartalom-szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem vonható felelõsségre olyan jogsértésért, amelyet valamely közérdekû információ megszerzésével összefüggésben követett el, és az adott információ általa nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módon megszerezhetõ, feltéve, hogy az így elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan vagy súlyos sérelmet, továbbá az információ megszerzésére nem a minõsített adatok védelmérõl szóló törvény megsértésével került sor.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt jogosultság nem jelent mentességet a jogsértéssel okozott vagyoni kár megtérítésére irányuló igény polgári peres úton való érvényesítésével szemben.
9. § Az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselõk, a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek, valamint az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévõ gazdasági társaságok vezetõi - a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a médiatartalom-szolgáltatók számára, megfelelõ határidõben történõ rendelkezésére bocsátásával - a közérdekû adatok nyilvánosságáról, illetve az információszabadságról szóló jogszabályok keretei között kötelesek elõsegíteni a médiatartalom-szolgáltató tájékoztatási feladatának elvégzését.
IV. CÍM
A KÖZÖNSÉG JOGAI
10. § Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelõen tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeirõl, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentõséggel bíró eseményekrõl.
11. § A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás mûködik a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a nemzeti, családi, etnikai, vallási közösségek megõrzése és megerõsítése, a magyar és a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolása, gazdagítása, az állampolgárok tájékozódási és kulturális igényeinek kielégítése céljából.
V. CÍM
SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁSI JOG
12. § (1) Ha valakirõl bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelybõl kitûnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények.
(2) A helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követõ öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lekérhetõ médiaszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követõ nyolc napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, más idõszaki lap esetében az igény kézhezvételétõl számított nyolc napot követõen a legközelebbi számban a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lineáris médiaszolgáltatás esetében pedig ugyancsak nyolc napon belül, a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban kell közölni.
VI. CÍM
A SAJTÓ KÖTELEZETTSÉGEI
13. § (1) A médiatartalom-szolgáltatók összességének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás a helyi, az országos és az európai közélet ügyeirõl, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentõséggel bíró eseményekrõl.
(2) A tájékoztatási tevékenységet végzõ lineáris és lekérhetõ médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklõdésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentõséggel bíró eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató mûsorszámokban sokoldalúan, tényszerûen, idõszerûen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni.
14. § (1) A médiatartalom-szolgáltatónak az általa közzétett médiatartalmakban, illetve azok készítése során tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot.
(2) Tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévõ személyek médiatartalomban történõ, öncélú és sérelmes bemutatása.
15. § (1) Tilos visszaélni a médiatartalom-szolgáltatónak adott, nyilvános közlésre szánt nyilatkozat közzétételébe történt beleegyezéssel.
(2) A médiatartalom-szolgáltató köteles a nyilvános közlés céljából készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó személynek - annak kérelmére - megmutatni; azt nem közölheti, ha a közzétételhez a nyilatkozatot adó személy azért nem járul hozzá, mert azt a médiatartalom-szolgáltató érdemben megváltoztatta, és a változtatás a nyilatkozatot adó számára sérelmes.
(3) A nyilatkozat közzétételéhez történt hozzájárulás a médiatartalom-szolgáltató (1) bekezdésben szereplõ visszaélése esetén jogkövetkezmény nélkül visszavonható, amennyiben
a) azt a nyilatkozó nem a helyi, országos vagy európai közélet eseményével összefüggésben tette,
b) az nem a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentõséggel bíró valamely eseménnyel kapcsolatos, vagy
c) a visszavonásra irányuló nyilatkozatot nem hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy, vagy politikai közszereplõ közmegbízatása ellátásával összefüggésben tette, feltéve, hogy a visszavonás a közzétételt megelõzõen kellõ idõben történik, és így nem okoz a médiatartalom-szolgáltató számára aránytalan sérelmet. Az e jogot korlátozó szerzõdéses kikötés semmis.
16. § A médiatartalom-szolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége során nem sértheti az emberi jogokat.
17. § (1) A médiatartalom nem lehet alkalmas személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére.
(2) A médiatartalom nem lehet alkalmas személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére.
18. § A médiatartalom nem lehet alkalmas a magánélet megsértésére.
19. § (1) Lineáris médiaszolgáltatásban nem tehetõ közzé olyan médiatartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlõdését, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsõséges, illetve indokolatlan erõszakot tartalmaz.
(2) Lekérhetõ médiaszolgáltatásban megjelenõ azon médiatartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlõdését különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsõséges, illetve indokolatlan erõszakot tartalmaz, csak oly módon tehetõ a nyilvánosság tagjai számára elérhetõvé, amely biztosítja, hogy kiskorúak rendes körülmények között nem férhetnek hozzá.
(3) Sajtótermékben megjelenõ azon médiatartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlõdését különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsõséges, illetve indokolatlan erõszakot tartalmaz, csak oly módon tehetõ a nyilvánosság tagjai számára elérhetõvé, amely - valamely mûszaki vagy egyéb megoldás alkalmazásával - biztosítja, hogy kiskorúak nem férhetnek hozzá. Ha ilyen megoldás alkalmazása nem lehetséges, akkor a médiatartalom csak a kiskorúak lehetséges veszélyeztetésérõl szóló tájékoztatást tartalmazó figyelmeztetõ jelzéssel tehetõ közzé.
(4) Lineáris médiaszolgáltatásban megjelenõ azon médiatartalom, amely veszélyeztetheti a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlõdését, csak oly módon tehetõ közzé, amely az adásidõ megválasztásával, illetve más mûszaki megoldás alkalmazásával biztosítja, hogy a kiskorúak rendes körülmények között nem hallhatják vagy láthatják azt.
(5) A kiskorúak médiatartalmakkal szembeni védelmére szolgáló részletes szabályokat külön törvény határozza meg.
20. § (1) A médiatartalomban megjelenõ kereskedelmi közleménynek könnyen felismerhetõnek kell lennie.
(2) A médiatartalomban megjelenõ reklámnak más médiatartalmaktól megkülönböztethetõnek kell lennie.
(3) A burkolt kereskedelmi közlemény médiatartalomban történõ közzététele tilos.
(4) Médiatartalomban közzétett kereskedelmi közlemény nem alkalmazhat tudatosan nem észlelhetõ technikákat.
(5) Médiatartalomban nem tehetõ közzé vallási vagy világnézeti meggyõzõdést sértõ kereskedelmi közlemény.
(6) A médiatartalomban közzétett kereskedelmi közlemény nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra.
(7) Nem szabad médiatartalomban közzétenni dohányárut, fegyvert, lõszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehetõ gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerûsítõ, ismertetõ kereskedelmi közleményt. E korlátozás nem terjed ki a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló törvényben, illetve más jogszabályban foglalt kivételekre.
(8) A médiatartalom támogatóját a közzététellel egyidejûleg, illetve azt közvetlenül megelõzõen vagy azt követõen meg kell nevezni.
(9) A médiaszolgáltatásban közzétett, támogatott médiatartalom nem ösztönözhet, és nem hívhat fel a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére vagy szolgáltatásának igénybevételére, illetõleg az attól való tartózkodásra.
(10) A támogató a médiatartalom-szolgáltató felelõsségét, illetve szerkesztõi szabadságát érintõ módon a médiatartalmat vagy annak közzétételét nem befolyásolhatja.
VII. CÍM
FELELÕSSÉGI KÉRDÉSEK
21. § (1) A médiatartalom-szolgáltató a jogszabályok keretei között önállóan dönt a médiatartalom közzétételérõl, és felelõsséggel tartozik e törvényben foglaltak megtartásáért.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a médiatartalom-szolgáltatónak felvilágosítást adó személyek, valamint a médiatartalom-szolgáltatóval munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló, a médiatartalom elõállításában részt vevõ személyek - egyéb jogszabályok által meghatározott - felelõsségét.
VIII. CÍM
MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
22. §
IX. CÍM
HATÁLYBALÉPÉS
23. § (1) E törvény 2011. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 22. §-a a törvény hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
X. CÍM
A TÖRVÉNY RÖVIDÍTETT MEGJELÖLÉSE
24. § E törvényt más jogszabályban „Smtv.” rövidítéssel kell megjelölni.
XI. CÍM
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS
25. § Ez a törvény a következõ európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (kodifikált változat) (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv),
b) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belsõ piacon az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemrõl szóló irányelv”),
c) az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve (2006. december 12.) a megtévesztõ és összehasonlító reklámról (kodifikált változat),
d) az Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK irányelve (2003. május 26.) a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésérõl,
e) az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belsõ piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról,
f) az Európai Parlament és Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérõl.