Hétköznapok a szórványban

Médiakonferencia Hunyad megyében images/uploaded/image90.jpg
A szórványra figyelés jegyében zajlott június 4-5-én, a Déván és Vajdahunyadon megtartott médiakonferencia. Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselõjének meghívására közel harminc újságíró pillanthatott bele a dél-erdélyi szórványközösség hétköznapjaiba.
1992-ben még 35.000 magyar élt Hunyad megyében a népszámlálási adatok szerint, tíz évvel késõbb már csak 24.000-ren vallották magukat magyarnak, ma húszezres lehet a magyar közösség – ismertette péntek délután a Hunyad megyei magyar közösség demográfiai adatait Winkler Gyula, aki a magyar közösségnek az elmúlt években elért sikerekrõl is beszélt. Ilyen a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont, amely az összefogás egyedi példája, amely ma 650 Hunyad megyei magyar diáknak biztosít anyanyelvû oktatást.
„A Communitas Alapítvány támogatásával sikerült megteremteni az alapokat a dévai magyar iskola létrehozásához, de a folytatáshoz szükség, hogy a beruházás felkerüljön az elsõ magyar-román együttes kormányülés napirendjére. A két kormány közös szerepvállalása elengedhetetlen volt a megvalósításhoz, ennek elérésében az RMDSZ kulcsszerepet játszott. Úgy tekintem, hogy fontos célkitûzés a magyar-román kormányülések megszervezésének folytatása, az ott meghozott döntések kiemelt szerepet játszanak az erdélyi magyar közösség modernizációjának folyamatában” – nyilatkozta Winkler Gyula.
Az RMDSZ EP-képviselõje arra is felhívta a figyelmet, hogy a szórványstratégiákban megjelenõ egyház és iskola pillér mellett a közösségi és politikai összetevõt is be kell illeszteni. „A szórványközösségek kis szavazati arányuk miatt nem tudnak bekerülni az önkormányzatba, viszont a közképviseletet kormányzati részvétellel ki lehet egyensúlyozni” – mondta Winkler Gyula.
Szórványközösségeink jelene, sajtó a szórványban, szórvány a sajtóban témakörû elõadások során Karácsonyi Zsigmond, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a szórványmédia ebben az idõszakban fokozott veszélyben van. Ez a megállapítás a teljes kisebbségi médiára érvényes, éppen ezért felmerült, hogyan lehet barátságosabb gazdasági környezetet teremteni a közszolgálati szerepet felvállaló írott sajtó számára. A MÚRE elnök egyben az európai parlamenti képviselõ támogatását kérte ahhoz, hogy az írott sajtó támogatási lehetõségeit a késõbbiekben felvethessék Brüsszelben. A szórványstratégia negyedik pillérét a sajtó jelentheti, vélte Ambrus Attila, a Brassói Lapok fõszerkesztõje, aki szerint a szórvány nem életképtelen, nagyon sok helyen értékteremtõ közösségekrõl beszélhetünk. Szabó Csaba, a Szórványtengely alapítójaként személyes tapasztalatairól számolt be, felvetve annak lehetõségét, hogy érdemes volna fizetett alkalmazottakkal odafigyelni, segíteni a szórványközösség mindennapjait. Az általa javasolt szórványbiztosi intézmény nem ismeretlen, hiszen a Mezõségen a negyvenes években már mûködött ilyen szakemberek hálózata.
Szombaton a Vajdahunyadi Magyar Házban folytatódott a konferencia, ahol a szamosújvári Téka Alapítvány mutatkozott be. Balázs Bécsi Attila, az alapítvány elnöke elõadásában többször hangsúlyozta, hogy a szórványstratégiák kidolgozása során a már mûködõ modelleket érdemes követni. Míg a tömbmagyar közösségekben vagy nagyvárosokban a civil szervezetek szakosodni tudnak, a szórványban mûködõ intézményeknek, szervezeteknek egészében kell felvállalniuk a közösség problémáit. A jó mûködéshez viszont szakszerû megközelítés, több éven át tartó építkezés szükséges. A szamosújvári Téka Alapítvány köré szervezett szórványközpont 18 éve épül.
A Vajdahunyadi Magyar Ház történetét ismertetve, Winkler Gyula hangsúlyozta, hogy a dél-erdélyi magyar közösség építi jelenét, tervezi jövõjét. „Az intézményépítés idõszakát túlléptük, sikerült olyan intézményeket létrehozni, amely révén megerõsíthetjük a magyar közösséget, most ezek fenntartását kell megoldani. Stratégiai megközelítés lenne idõszerû, akár kollégiumi rendszerekrõl, akár a magyar házak rendszerérõl legyen szó. Az összehangolás elengedhetetlen, ismerni kell egymás munkáját” – mutatott rá Winkler Gyula.
Délután a konferencia résztvevõi meglátogatták többek között a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontot, majd a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonát, és találkoztak Dézsi Attila, Hunyad megyei prefektussal.
Winkler Gyula, EP-képviselõ a konferencia során partnerség kialakítását javasolta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének további, közös rendezvények, továbbképzések, tapasztalatcserék megszervezését. „Fontos az együttgondolkodás, fontos az intézményesített együttmûködés is. EP-képviselõként a fiatalokat, kis- és középvállalkozókat tömörítõ szervezetekkel alakítottam ki partnerséget, most pedig önöknek, újságíróknak ajánlom fel, találjuk meg a közös pontokat, célokat, amelyeket közösen elérhetünk” – fogalmazott Winkler Gyula.
Pesty Frigyes Emlékdíj átadása
A Hunyad megyei médiakonferencia keretében adták át a Pesty Frigyes Emlékdíjat, amelyet idén két vajdahunyadi személyiség kapott: Schreiber István pedagógus, helytörténész és dr Hauer Erich orvos, közösségszervezõ, mindketten a dél-erdélyi szórványközösség meghatározó egyéniségei.
Graur János, a temesvári Heti Új Szó fõszerkesztõje szombaton, a vajdahunyadi Magyar Házban adta át a két díjazottnak az emlékplakettet és a diplomát.
Pesty Frigyes (1823–1889) történész, az elsõ magyar nyelvû temesvári napilap, a Delejtû szerkesztõje és kiadója volt. A Pesty Frigyes Emlékdíjat 2008-ban alapították. Az életmûdíjat olyan személyiségek kapják, akik jelentõset alkottak a régió szórványmagyarsága értékeinek feltárásában, megõrzésében és írásaikkal a tájegység magyar nyelvû kultúráját szolgálják.