Egymást támogató tartalom és forma

2018. június 18. 12:24

„A tördelés vezesse is a tartalomban az olvasót, de néha lepjük meg! Az olvasónak is jobban tetszenek az egyszerű dizájnok, mint a túlbonyolított rendszerek, amelyben elvész a tartalom. Ennél csak egy rosszabb: a felemás megoldások” – ezzel kezdte a résztvevő lapok tördelésének elemzését Benkő J. Zoltán előadó a Sajtó és tipográfia című workshop második találkozóján. Az Árkoson június 15-16-án szervezett műhelymunkán a térségből jelen voltak a Hargita Népe lapcsoport, a Háromszék, a Székely Hírmondó és a szépvízi Nádi Suttogó munkatársai. A képzéssorozat támogatója a Communitas Alapítvány.

Az elemzéseket szombaton délután műhelymunka követte

 

Az első találkozóhoz hasonlóan, a szakértő ismét felhívta a figyelmet a címlapok változatosságának és a hajtáspont fölött megjelenített tartalmának fontosságára.

Általánosnak tűnik, hogy nincs jól megoldva az elválasztó vonalak és az alattuk lévő címek egymáshoz viszonyított helyzete, és elterjedt a túl sok vonal használata. Figyelni kell a képek egymáshoz viszonyított helyzetére, a képek és címek viszonyára. Jó megoldásnak bizonyul viszont, ha nem csak egész hasábokban képzelik el az oldalak tördelését, hanem lehetőség van a képek és szövegek „félhasábos” (azaz másfélhasábos vagy két és félhasábos) tördelésére.

Benkő J. Zoltán kivetítve elemezte a lapokat

 

Szűcs László tartalmilag is elemezte az előre is elküldött lapokat. Emlékeztetett: a cím és alcím, a kopffal együtt ki kell hogy adjon egy teljes, kerek információt – amelyet általában kövérre vagy színesre emelnek ki a lapok –, és ezt majd újabb elemekkel egészíti ki a cikk további része. Ma a lapolvasók nagyobb része a híreket már megtalálja online felületen, ezért fontos szerkeszteni és „hazahozni” a hírügynökségi vagy máshonnan átvett témákat, hogy többlet tartalomat adjon a nyomtatásban megjelenő cikk. „Persze, a szerkesztőségek csökkenő létszáma a sablonok felé visz el. Várhatóan az online lesz az informáló, az offline-print pedig az olvasmányosabb tartalom felé kell hogy elmenjen” – fogalmazott. Meglepőnek, de nem hibásnak találta hogy a napilapokban vezető anyagként előfordul olyan cikk, amely nem friss hírre, hanem jelenségre épül. Hiányolta az interjú műfajának használatát, és az olvasót eligazító kommentárokat, hírmagyarázatokat. Tanácsként azt mondta: a szerkesztő azt tegye be az újságba, amit ő is szívesen olvasna.

Benedek Enikő, Szekeres Attila, Szűcs László, Benkő J. Zoltán

A résztvevők egymás lapjaira is reflektáltak, illetve a folytatásról is kérdeztük őket. Volt, aki a korrektorok és olvasószerkesztők tanácskozásának szükségességét emelte ki, más pedig azt mondta: a tördelőknek most elmondott dolgokat a szerkeztőknek is tudniuk kellene, hiszen a lap közös munkájukból áll össze. Elhangzott még, hogy igény volna politikai és gazdasági újságírás továbbképzésre (különös tekintettel a törvényhozás és az önkormányzatok működésére), valamint jogi/etikai, illetve fotós ismeretek oktatására újságíróknak. Emellett elhangzott: szükség volna a lapok digitalizálására-archiválására és a megyei lapok régi fotóarchívumainak feldolgozására is.

Az árkosi a MÚRE Sajtó és tipográfia képzéssorozatának második állomása volt. Az elsőn, Nagyváradon, főleg a Partiumban működő lapok képviselői találkoztak 2017 novemberében, a harmadikon pedig Belső-Erdély lapjait gyűjtjük össze, 2018 szeptemberének elején.

Kép és szöveg: Rácz Éva

Ossza meg másokkal is!

Tweet

Szóljon hozzá!